Sokan mondják a valaha egyszerűen Köztársaság téri, ma  "Leírni is hosszú ezt a hülye nevet" parkra, hogy ez a VIII. kerület legnagyobb parkja. Az azonban az Orczy. A II. JPp téri csupán a kerület második legnagyobb parkja.

A park alapvetően 4 részből épül fel: a 4-es Metró kijárata körüli rész, a park, a kutyafuttató és az elkerített játszótér. A játszótér kivételével minden rész felújításra került 2013-2014-ben. A játszótér állítólag az ősszel-télen kerül felújításra. Hisszük, ha látjuk. A kutyák a futtató kivételével ki vannak tiltva a parkból (elvben).

A 4-es Metró kijárata körüli részt szuper szépen megcsinálták.

Sajnos azonban a tervező életében nem látott gyerekeket, vagy úgy általában embereket. A bűn ronda metrófeljáró mögötti részen ugyanis van egy medence. Ami szuper. Funkciója azonban nincs. Ez már nem annyira szuper. Ami nagyobb baj, hogy konkrétan életveszélyes. A medence egyik oldaláról ugyanis lépőkövek vezetnek a másikra. A lépőkövek csiszolt mészkőből/márványból/valamiből vannak. Szárazon is csúszósak picit. Vizesen pedig... Életveszély. Mondom a példát, aminek szemtanúja voltam: A metró átadásakor a gyerekek boldogan birtokba vették a medencét, fröcsköltek, kavicsot dobáltak bele, a lépőkövek nedvesek lettek. A gyerekek vígan szaladgáltak a lépőköveken egyik oldalról a másikra, míg meg nem történt a baleset. Az egyik kislány megcsúszott a nedves köveken (kipróbáltam, olyan volt mint egy jégpálya), és beleesett a vízbe. Sajnos a fizika törvényeit nem hazudtolta meg az esés. A lendület vitte tovább, így a medence éles -ha jól emlékszem) fém szélébe ütötte a fejét és elmerült. Olyan volt mint a filmeken. 8 éves kislány elsüllyed, majd a szülei halásszék ki vérző fejjel. Rémisztő volt nagyon. és csak a szerencsén - és nem az agyatlan tervezőn - múlt, hogy nem lett a dologból tragédia. Szögezzük le, a II. János Pál pápa téri medence életveszélyes!

A kutyafuttató.

Talán a legnagyobb parkból elkerített futtató, amit a városban láttam. Fakerítéssel övezett. Kavicsborítású, melyet füves részek váltanak, néhány fa is árnyékot ad a kutyusoknak és gazdáiknak, ill. szemetes és pad is van benne a gazdik számára. Kapuja 2 van és zárható (bár ez a képen éppen nem látszik). Ennek ellenére a kutyások nem használják. A kutyák a parkban sétálnak és végzik a dolgukat. Néha a játszótérre is beszabadul egy-egy. Piknikezés a parkban kizárt. Az embereknek sajnos csak a padokon jut hely, a park füve a kutyáké. Az Józsefvárosi Önkormányzat a Fővárosi Önkormányzatra mutogat az ügyben.

A park.

Hatalmas park, az egyik legnagyobb zöldterület lehetne a Josefstadtban (hajdanán svábok lakta kultúrkerület volt ez). Az idei felújítást megrendelő, ill. a kivitelező szerv a következőkkel boldogította a betévedő mozgáskorlátozottakat és babakocsis kismamákat: a park egy részén, ill. a park körül szinte körben sárga kavicsot tett le (feltehetőleg térkő-spórolási céllal).

A babakocsi ill. kerekesszék kerekeit azonban szó szerint lehetetlen tolni benne, mert elsüllyed a kavicságyban. Én és a Gyermek így rendszerint kerülőutakra kényszerülünk. Nyugat-Európa még messze van, hiába.

Arra, hogy hogy néz ki a park 3 hónappal az átadás után, nem vesztegetek sok szót. Lehangolóan. A kutyák a bokrok kb. 20%-át már kikaparták vagy kiugrálták. Kertépítő mérnök ismerősöm szerint Nyugat-Európában egy park az átadást követő 8-10. éveben ér el az amortizáció azonf okára, melyre a II. JPp tér 3 hónap alatt jutott. Szomorú. Pedig a Főkert szépen beültette virágokkal, amúgy csábító is lehetne, ha nem lenne tele ebekkel és végtermékeikkel az egész zöldterület.

A II. János Pál pápa téri játszótér.

Sajnos pont ez a rész nem került felújításra a parkban. Bár a közeljövőben ígérik a renoválást (állítólag ősszel-télen megtörténik). Rá is fér. Az első lépésre elfogadhatónak tűnő játszótér alapvető hiányosságai - a szemlátomást - évek vagy évtizede tartó elhanyagoltságból fakadnak:

• a gumiszőnyegek elöregedtek és felpöndörödtek a széleiknél, így veszélyesek
• a játékok faszerkezetére ráférne egy festés, ill néhol a csere is
• a homokozók területét lehetne kicsit csökkenteni (aránytalanul és kihasználatlanul sok van) és figyelni a homok rendszeres tisztítására
• lehetne kiépített tollaspálya, egy-két használható pingpong asztal, ill. esetleg egy használható mini focipálya, vagy ami a korosztály igénye (nem tudok érdemben hozzászólni, nekünk ez csak évek múlva lesz aktuális)
• alig van pad a szülőknek
• az 1967-ben készült "kísérleti" játszótér volt, majd 1996-ben a szuperül megkomponált vízmedencékkel, gátakkal, mindenféle "vizezős" játékkal újították fel, szuper lett. Mármint lehetett egykor. ma már csak egy szomorú mementója annak, hogy egykor valakik jót akartak tenni a gyerekekkel. Szuper lenne, ha ezt felújítanák!
• a játszótéri kis épület hajdanán bicikli és játék kölcsönző volt, ma a Főkert tárolóhelysége. Ennek a funkcióját is vissza kellene állítani (álom csupán?)
• a kis kőépület előtt 3 Toi Toi sorakozik. Elég ha annyit mondok: még nem láttam oda kisgyerekes anyukát bemenni, hajléktalant annál többet. Ez így nyilván civilizált és Nyugat-Európai: a szükségvécéket a játszótérre kell tenni (mindenki tudja, hogy nem a gyerekek, hanem a hajléktalanok miatt van ott :((. Szóval esetleg egy normális fizetős WC sem ártana.

Összességében egy nagy, elkerített, árnyas, szuper játszótér lehetne a II. János Pál pápa téren, ha az azt kezelő Fővárosi Önkormányzat is úgy akarná (értsd: nem csak építené sok-sok Uniós ingyen-pénzből, hanem fenn is tartaná), a Főkert meg venné a fáradtságot és bezárná éjszakára (pár hete drogos tűt találtunk a játszótér területén (!). Kétségbeejtő. Ki szeretné, hogy ilyenbe lépjen-tenyereljen a gyermeke??

Semmi olyasmi nincs a játszótéren, amit 20 gyermek szülei ne tudnának rendbe tenni 2 hétvége alatt, 5 millió forintból. Soknak tűnik? Majd nézzük meg hány 100 millióból "hozza rendbe" az önkormányzat... Tippelek. Ha a Guttenberg téri téren 40 millióba (!) került a 2 db új játék és a 40 nm2 műfű (!), akkor ez itt elvisz vagy 240 milliót. Már most ideges vagyok, ha rá gondolok.

Mindezektől eltekintve a játszótér azért használható, sőt a legnagyobb árnyas játszóhely közel-s távol, mindenkinek ajánlom. Csak az a használt drogos tű, csak azt tudnám feledni :(

Jelige: "Tűre lépni szabad!"

A VIII. kerületi bölcsőde teszt következő alanya a Baross utca 103. alatt található bölcsőde volt.

Itt már a fogadtatás is magáért beszélt. Az egyik gondozónő (Gondozónő: ezt a kifejezést még a Horánszkyban megtanultam egy leszúrás után. Nem dadus, mert az súlyos sértés (???). Noha úgy rémlik, hogy az én időmben még úgy hívták. Nekem mindegy, nekik nem.) amint meglátott minket a babakocsival, felugrott az udvaron, és kinyitotta a kaput, majd elvezetett minket a bejáratig. 

Nagy csinnadrattával az önkormányzat nemrég bejelentette, hogy "megújult" a bölcsi. Ez gyakorlatilag ugyanazt takarta, mint a Horánszkyban: kívülről új szigetelés és (megint) műanyag nyílászárók. Belülről nem sok minden változhatott, mert szinte semmi nem tűnt újnak a maci mintás tapétaszegély díszítésen és az új szekrénykéken kívül. Mivel számunkra azonban nem ez a legfontosabb, így nem akadtunk fenn rajta.

Az igazgatónő visszafogott volt, de barátságos. Megmutat néhány helységet. Nagyon pozitív, hogy a szobákban látunk pl. szőnyeget (ellentétben a Horánszky-val). Valahogy nehéz elképzelni a csetlő-botló, esetleg kúszó-mászó babákat egy szőnyeg nélküli linóleumos (jobb esetben parkettás) helységben. olyan rideg, nem?

A játékok nagy része, és a szokásos négy személyes babasztalok a székekkel nem mai darabok, de ez szintén nem fontos. Mellesleg itt van a legtöbb és legtöbb fajta játék, az eddig látott helyek (Horánszky, Bérkocsis) közül.

A gondozónők barátságosak, csakúgy mint a Bérkocsisban. Minden elhaladónak van egy jó szava a babához, és senkit sem zavar, hogy a játszóhelységben garázdálkodik a fellelt játékokkal, míg mi az igazgató asszonnyal beszélünk a felvétel részleteiről. itt nincs riogatás, hogy mielőbb iratkozzunk be, mert nem lesz hely. Ez nem olyan "elit" hely, mint a Horánszky. biztosítanak, hogy gyakorlatilag egész évben van némi fluktuáció (persze azért célszerű mielőbb beiratkozni a központban.

Az udvart már érkezéskor szemügyre vettük, mert nem tudtuk, hogy nem az a hivatalos bajárat, és ott törtünk rájuk.

A biztonságos babakocsi tárolást ők úgy oldották meg, hogy a falra szereltek néhány kapaszkodó-féleséget, és felhívják a szülők figyelmét, hogy nem biztonságos lezáratlanul hagyni a babakocsikat, ezért melegen ajánlják a bicikli lezáró használatát, mellyel a falhoz bilincselhető a járgány.

Összegzés:

• Csoportok: 12 fő, 2 gondozónővel
• Hangulat: átlagosnál jobb, érződik a személyes törődés, mindenütt rajzok, kedves díszítések
• Gondozók és egyéb személyzet: barátságosak és segítőkészek
• Intézmény kinézete (kívül: 5, belül: 4)
• Összpontszám: 4.5

Konklúzió:

Esélyes, hogy a gyermek az intézménybe fog járni.

Következik a Baross utca 117. szám alatti bölcsőde.

A VIII. kerületi bölcsőde mustra folytatódik.

A második alkalommal a Bérkocsis utcai Bölcsőde került tesztelés alá.

Ez Józsefváros legújabb bölcsődéje. Vadiúj épület, bár furcsán börtönszerű, de legalább van zárható babakocsi tároló, továbbá egész nap őr is vigyázza az épületet, ami ezen a környéken - sajnos azt kell mondanom - szükséges is.

Az épület belseje a külsőhöz hasonlóan modern és teljesen új. Ennek megfelelően nem találni benne hibát (na jó, csak egyet, de erről később). Az igazgatónő itt egy fiatal, agilisnak tűnő hölgy. Kelletlenséggel azonban itt is találkozunk. Pl. arra a kérdésre, hogy mit esznek a gyerekek, ugyanazt a választ kapom, mint a Horánszky-ban: "Életkoruknak megfelelő főzeléket.". Mintha megakadt volna a lemez. Pontosan ugyanazokat a szlogeneket hallom az étkezésről "kétkanalas módszer" az alvásról "csak a a bölcsőde által biztosított ágynemű használható". Ennyire szigorú "felsőbb utasítást" követne minden bölcsi? 

Azonban amikor ki szeretnénk menni az udvarra, hogy megnézzük azt is, akkor az igazgatónő (mentségére szóljon, hogy ő legalább bemutatkozott) azt az érvet hozza fel ellene, hogy lassan bejönnek a gyerekek és útban lennénk. (Még 5 percig ácsorogtunk a folyosón, mire bejött az első gyerek, úgyhogy ezt nem nagyon értettem). A kertről annyit sikerült megtudni, hogy gondozott, vannak füves és gumiborítású részei, viszont gyakorlatilag nincs árnyék. Arra a kérdésre, hogy miért nem szerelnek fel árnyékolót azt a választ kaptuk, hogy "Nem biztos, hogy belefér az idei költségvetésbe". Megjegyezném, hogy 1 éve adták át az intézményt 400 millióból. És nem futotta egy árnyékolóra, hogy az 1-3 éves babák ne a napon legyenek júniusban 9:00-től 11:30-ig? Komolyan?N No komment!

Nagyon pozitív volt azonban, hogy ahány gondozónővel összefutottunk a folyosón, mind szólt egy jó szót a babához, hozzáállásuk, mentalitásuk pedig szerencsére köszönő viszonyban sem volt a Horánszky bölcsiben tapasztalttal. És szerintem egy bölcsiben ez a legfontosabb.

A szobák szépek (milyenek is lennének? - tavaly adták át kb. 400.000.000,- Ft-ból... - Uniós pénz természetesen), az elhelyezés a szokásos, 12 fő, két gondozónő.

Összességében a benyomás sokkal kedvezőbb mint a Horánszkyban, a menetrend viszont itt is ugyanolyan katonás, amit nem tudok nem furcsállani, hiszen pici gyerekeket gondoznak...

Összegzés:

• Csoportok: 12 fő, 2 gondozónővel, felváltva
• Hangulat: vidám, de kicsit katonás
• Gondozók és egyéb személyzet: kedvesek, gyerekbarátok
• Intézmény kinézete (kívül:5, belül:4)
• Összpontszám: 4

Konklúzió:

Elképzelhető, hogy ide fog járni a Gyermek!

Következik: a Baross utca 103. Bölcsőde.

Figyelem! Az alábbiakban nyugalom megzavarására alkalmas vélemény olvasható.

Most, hogy a Gyermek elérte a bölcsis kort, nagy bölcsőde tesztelésbe fogtunk. Azt tapasztaltam, hogy a legtöbb 8. kerületi bölcsődéről még fórumokon sem lehet elérhető információt szerezni.

Így hát fogtam magam, és utánajártam a dolognak.

Elsőként a Horánszky Utcai Bölcsőde került horogra, ami meg is adta az egész bölcsőde-teszt alaphangulatát. 

Nagy reményekkel vágtunk neki a bölcsi keresésnek, és szép reményeket fűztünk a Horánszkyhoz is. Elvégre a felkapott palota negyedben van, szépen rendbe rakott, térköves, fás utcában, tavaly pedig másról sem írt a helyi (már-már szánalmasan pártközeli, az "átkos" demagóg újságírását idéző rettenet), hogy csodálatosan megújult a bölcsi. Gyakran járunk arrafelé, és valóban impozáns változáson ment át a homlokzat. Új nyílászárókat (bár műanyag, ami ugye közel sem bababarát) és vidámra festett homlokzatot kapott a korábban siralmas szocreál épület

Eddig rendben is volt a dolog. A fekete leves az után következett, hogy beléptünk a kapun. No nem, nem azért, mert frissen főzött kávéval vártak.... Noha időpontra érkeztünk megtekinteni a bölcsit, meglehetősen kelletlen fogadtatásban részesültünk. Nem  vesztegetném a szót az igazgatónő (ki tudja hogy hívják, hiszen be nem mutatkozott...) jellemére (legyen elég annyi, hogy kellőképp megrémített). Sem a benti, szocreál hangulatú, ütött-kopott helységekre, a visszataszító ágyakra (képzeljen el mindenki egy 40 éves kórházi fehér vaságyat, ütött kopottat, törpe méretben, rajta isten tudja hány éves kifeküdt matraccal, és 20-30 éves (!) pléddel). Hát sokkoló volt. Frankón egy román árvaházban éreztem magam. A legnagyobb baj mégsem ez volt, elvégre ezt a szánalmas elhasználtságot már többé-kevésbé megszokta annak a szeme, aki megfordult már a magyar egészségügyben.

A fő baj a dolgozókkal, és az egész hely szellemiségével,  vagy mondjuk inkább - kisugárzásával volt. Nem volt egy szimpatikusnak tűnő dolgozó sem azok közül akikkel találkoztunk, és ahogy beléptünk az első szobába csakis az járt a fejemben, hogy nincs az a kényszer, ami miatt ebbe az állítólag jó nevű intézménybe engedném a kisbabámat. Mert itt ridegtartás folyik. És ez nem csak abban merül ki sajnos, hogy télen-nyáron kint altatják a babákat (nem viccelek, mínusz 5 fokig télen is az udvaron alszanak), inkább abból, hogy nem éreztem semmiféle szeretetet vagy empátiát az egész helyen. "Az egész ipari volt, és személytelen, mint egy kórházi elfekvő. A hangulat is hasonlóan vidámnak tűnt. Az udvar csábítóan árnyas és nagy volt, de ez már nem segített az összbenyomáson.

A probléma, hogy az ilyen intézményekben szerzik meg a gyerek első tapasztalataikat a magyar oktatásról és köznevelésről. De hogy őszinte legyek, az elsődleges aggodalmam az volt - látva az intézmény hozzáállását ezekhez az 1-3 éves csöppségekhez, hogy a gyermekem itt simán maradandó lelki sérülést szerezhetne.

Az már csak "apróság", hogy a babakocsik tárolására alkalmas helységet nem lehet zárni, és aki belép a főkapun, rögtön ki is választhatja a számára szimpatikus kocsit, amit meglovasíthat. Mikor arra irányult a kérdésem, hogy hogy akadályozzák meg a babakocsi lopásokat, az igazgató asszony közölte, hogy a főkapu zárva van ugyan, de ő azt a felcsengetéskor automatikusan nyitja, nem fog, idézem "lefutkosni megnézni, hogy ki jött be", majd egy vállvonással elintézte, hogy hogy védik a babakocsikat: "sehogy!". Egy jó babakocsi min. 100, inkább 200 ezer Ft. No komment.

Összegzés:

• Csoportok: 12 fő, 2 gondozónővel, felváltva
• Hangulat: siralmas
• Gondozók és egyéb személyzet: mogorva és lehangoló
• Intézmény kinézete (kívül:5, belül:2)
• Összpontszám: 1

Konklúzió:

Semmilyen körülmények közt nem íratnám be ide a gyermekem.

Következik a Bérkocsis utcai Bölcsőde.